Az év végi jogalkotási dömpingből a foglalkoztatásra vonatkozó joganyag sem maradhatott ki, ugyanis mind a Munka Törvénykönyve, mind pedig a munkavédelemmel összefüggő jogszabályok több ponton is változnak az új évben. Ezek közül a leglényegesebbekről röviden pontokba szedve itt olvashat:
1./ Január 1-től az új szabályok értelmében a munkáltatóknak az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges munkaalkalmassági vizsgálatokat nem kötelező elvégzeni, azonban ez nem minden munkakörre vonatkozik egységesen majd a jövőben, ugyanis jogszabály továbbra is meghatározhat olyan munkaköröket, ahol a vizsgálatot kötelező jelleggel továbbra is el kell végzeni. Az egészségügyi vizsgálatra nem kötelezett munkakörök esetében azonban a munkáltató saját hatáskörében dönthet úgy, hogy a korábbi szabályok szerint minden munkakörben, vagy esetlegesen általa meghatározott munkakörönként munkaalkalmassági vizsgálatnak veti alá a munkavállalókat.
2024. január 1-től a fogyasztók számára igen kedvező változás áll be a fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán induló békéltető testületi eljárásoknál. A hamarosan hatályba lépő új előírások szerint a 200.000,- Ft alatti ügyekben a békéltető testületek már alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a jogvitában érintett vállalkozással szemben, ha a fogyasztó kérelmét megalapozottnak találják. Ez a korábbi szabályozáshoz képest jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen, a jelenleg még hatályos előírások szerint, amennyiben a vállalkozás alávetési nyilatkozatot előzetesen vagy az eljárás során nem tett, úgy a békéltető testületi eljárásban meghozott határozat szerinti marasztalás nem bír kötelező erővel, az abban foglaltak végrehajtása a vállalkozó önkéntes magatartására korlátozódik.
Egy jogvita rendezésének leggyakrabban alkalmazott módja a peres eljárás, melyek köztudottan hosszadalmasok, igen költségesek és idegileg is nagyon megterhelőek lehetnek. Ennek ellenére még mindig inkább pereskedünk, mint, hogy más alternatív módon oldjuk meg jogvitáinkat.
A peres eljárás helyett azonban sok esetben célravezetőbb lehet az egyezségi kísérletre idézés, mint vitarendezési fórum, mely rendkívül gyors, költségkímélő és hatékony megoldást nyújt a feleknek. Fontos, hogy ez egy permegelőző, perelhárító nemperes eljárás, mely csak abban az esetben alkalmazható, ha a felek között még az ügyben polgári per nincs folyamatban.
Sok adós juthat lélegzethez a végrehajtási törvény 2023. január 1. napjától hatályos változása miatt. Az új szabályok szerint ugyanis a végrehajtás során az adós munkabéréből történő levonásnál a korábbi végrehajtás alól mentes rész 28.500,- Ft-ról 60.000,- Ft-ra emelkedett. Ez a mentesség – a már korábbi szabályozással összhangban - nem vonatkozik a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költségek végrehajtására.
További változás, hogy korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható munkabér összege a korábbi öregségi nyugdíjminimum ötszöröséről, azaz 142.500,- Ft-ról 200.000,- Ft-ra változott, vagyis a 2023. január 1-től a havonta kifizetett munkabérnek az a része vonatható korlátlanul végrehajtás alá, mely a 200.000,- Ft-ot meghaladja.
Ha váláson gondolkodik zavarba ejtően sok információt találhat az interneten, ahol számtalan blog, weboldal, jogi tanácsot adó oldal áll a témában rendelkezésre. Ha csak kizárólag ezekből tájékozódik, könnyen előfordulhat, hogy egy téves információ vagy egy rossz tanács tévútra viheti és jelentős veszteségekkel zárja le házasságát.
Habár a hatályban levő jogi előírások nem követelik meg egy bontóperben a felek jogi képviseletét, mégis különösen azokban az esetekben, ahol a válásban kiskorú gyermekek is érintettek, vagy a felek között elmérgesedett a helyzet mindenképpen indokolt és ajánlott, hogy ügyvédet bízzon meg a bontóperben való képviselettel.
Szeptember 10-től lépett hatályba az egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 2029/2022. (VII.21) Korm. rendelet azon szabályozása, mely a többgenerációs családi házak esetében lehetővé teszi, hogy az ingatlanon belül található lakás rendeltetési egységek szerint vegyék igénybe a rezsicsökkentést.
Az előírások szerint, ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő ingatlanon belül több, de legfeljebb négy lakás rendeltetési egység található, úgy a települési önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki a lakás rendeltetési egységek számáról.
Május végén lép életbe az az európai uniós irányelven nyugvó szabályozás, mely leszámol azzal a tisztességtelen gyakorlattal, hogy a kereskedők egy termékre vonatkozó akció előtt rövid időre megemeljék áraikat, annak érdekében, hogy a vásárlás során adott kedvezményt a valósnál jelentősen nagyobb mértékben tudják feltüntetni, így téve a terméket még vonzóbbá.
A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében módosuló hazai árfeltüntetési szabályok szerint május 28-tól az árcímkéken minden esetben fel kell majd tüntetni a termék korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőző 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb árát is. Ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a korábbi ár meghatározásánál az árcsökkentés alkalmazását megelőző 15 napot kell figyelembe venni.
Az ajándékozás egy olyan kétoldalú jogügylet, mely során az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.
Az sokak számára köztudott, hogy ingatlan ajándékozása esetén a szerződés érvényességéhez szükséges, hogy azt írásba – ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba – foglalják, míg ingóság ajándékozása esetében a szerződés érvényesen szóban, vagy akár ráutaló magatartás útján is létrejöhet.
5 fontos jogszabályváltozás januártól
Itt az év vége és lassan belépünk az új évbe, mely az előző évekhez hasonlóan több jelentősebb jogszabályi változást is tartogat számunkra. Most néhány lényeges, sokakat érintő jogszabályi változásra szeretnénk felhívni a figyelmet - rövid pontokba szedve -, melyek már január 1-től alkalmazandók.
A 2021. december 31-ig hatályos előírások szerint főszabályként a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, mindaddig amíg arról meg nem állapodnak, illetve a gyámhatóság vagy bíróság másként nem rendelkezik. Amennyiben a szülők nem tudnak ebben a kérdésben megállapodni, úgy a bíróság dönti el, hogy melyik szülőt jogosítja a szülői felügyelet gyakorlására, azzal, hogy a bíróság közös szülői felügyeletről nem dönthet. Mai napig is szilárdan tartja magát az a tévhit, hogy az így elrendelt szülői felügyelet korlátlan, azonban fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos kérdésekben a szülők továbbra is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, így például a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a másik szülő is jogosult beleszólni a döntésbe. Ilyen gyermek sorsát érintő lényeges kérdések például a gyermek nevének meghatározása, vagy megváltoztatása, a gyermeknek a szülő lakhelyétől eltérő tartózkodási hely meghatározása, állampolgárságának megváltoztatása, huzamos időtartamú vagy letelepedési célból történő külföldi tartózkodási helyének meghatározása, vagy az iskolájának, életpályájának megválasztása.