Aktualitások Vissza

A 2021. december 31-ig hatályos előírások szerint főszabályként a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, mindaddig amíg arról meg nem állapodnak, illetve a gyámhatóság vagy bíróság másként nem rendelkezik. Amennyiben a szülők nem tudnak ebben a kérdésben megállapodni, úgy a bíróság dönti el, hogy melyik szülőt jogosítja a szülői felügyelet gyakorlására, azzal, hogy a bíróság közös szülői felügyeletről nem dönthet. Mai napig is szilárdan tartja magát az a tévhit, hogy az így elrendelt szülői felügyelet korlátlan, azonban fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos kérdésekben a szülők továbbra is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, így például a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a másik szülő is jogosult beleszólni a döntésbe. Ilyen gyermek sorsát érintő lényeges kérdések például a gyermek nevének meghatározása, vagy megváltoztatása, a gyermeknek a szülő lakhelyétől eltérő tartózkodási hely meghatározása, állampolgárságának megváltoztatása, huzamos időtartamú vagy letelepedési célból történő külföldi tartózkodási helyének meghatározása, vagy az iskolájának, életpályájának megválasztása.

A 2022. január 1. napján életbe lépő új szabályozás bővíti a bíróság mozgásterét e tekintetben, ugyanis – a korábbiakkal ellentétben - a bíróság hivatalból vagy az egyik szülő kérelmére dönthet úgy is, hogy közös szülői felügyeletet rendel el, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja. Természetesen ezen döntést a bíróság csak széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása mellett hozhat, mely során meg kell, hogy bizonyosodjon arról, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése a gyermek érdekeivel teljes mértékben összhangban áll, az a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését legkedvezőbben biztosítja. Mindezek alapján a döntés során a bíróság nem a szülők érdekeit, hanem elsősorban a gyermek érdekeit szem előtt tartva határoz a közös szülői felügyeletről.

Fontos azonban hangsúlyozni azt, hogy ez csak egy lehetőség a bíróság számára, az nem kötelezően alkalmazandó, hiszen a bíróság eljárása során egyéniesített mérlegelés alapján kell, hogy meghozza azt a döntését, melyet a legkedvezőbbnek ítél a gyermek szempontjából.

A közös szülői felügyeleten túl a társadalmi igények indukálta változások hatására január 1-től a jogszabályi előírások lehetővé teszik az is, hogy a közös szülői felügyeletről döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel elrendelheti a gyermekről való váltott gondoskodást, mely alapján a szülők a gyermekről felváltva, azonos tartamban kötelesek gondoskodni. A váltott gondoskodás intézménye már régebb óta jelen lévő és működő megoldást biztosított a szülőknek a gyermek gondozása, nevelése körüli teendők arányos felosztásában, mely alapján tipikusan a két szülő ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, például a gyermek egy hétig az anyánál, egy hétig az apánál van. A váltott gondoskodás esetében a bíróságnak igen alaposan mérlegelnie kell a szülők és körülményeik alkalmasságát a váltott gondoskodásra, azt, hogy az hosszú távon a gyakorlatban az tud-e jól működni, illetve különösen a gyermek oldaláról megvizsgálni, hogy az adott gyermek mennyire alkalmas a váltott gondoskodásban való részvételre, mely során szükséges az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének megismerése. Amennyiben a bíróság minden körülményt mérlegelve arra a meggyőződésre jut, hogy a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás elrendelése a gyermek érdekeit messzemenően szolgálják, úgy ítéletében dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően, valamint a gyermek átadása-átvételére vonatkozó szabályokról.

Azt fontos tudni, hogy közös szülői felügyelet esetén, illetve váltott gondoskodásnál is a bíróság a lakóhely kijelölése, a kapcsolattartás, és a gyermektartásdíj kapcsán is döntést kell, hogy hozzon.

Az új szabályok 2022. január 1. napján lépnek hatályba, azonban azokat csak a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő ügyekben nem.

Mindazonáltal jogosan merül fel az a kérdés sokakban, hogy a Ptk. módosítással bevezetett új rendelkezésekre alapozva lehetséges-e a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását kérni egy korábbi ügyben a bíróságtól?

A Ptk. előírásai szerint a szülői felügyelet megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Ily módon pusztán a jogszabályi változások nem adnak alapot arra, hogy a bíróság korábbi döntését megváltoztassa, hiszen ahhoz az szükséges, hogy a korábbi lényeges körülményekben változás álljon be, illetve a gyermek érdekében álljon az adott határozatban foglaltak megváltoztatása.