Az Országgyűlés előtt a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával összefüggő törvényjavaslat
2020. október 13. napján került beterjesztésre az Országgyűlés elé az a Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter nevével fémjelzett T/13257 sorszámú törvényjavaslat, mely a 2018. január 1. napján hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályainak módosítására irányul. Az említett polgári peres eljárásokban alkalmazott eljárásrend több, mint két és fél éve lépett hatályba jelentős mértékben átalakítva a korábbi eljárási szabályozást, a hivatalos jogalkotói indokolás alapján a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása érdekében.
Az új szabályozás gyakorlati alkalmazása azonban már a kezdetektől komoly kihívás elé állította mind a jogalkalmazókat, mind a jogkereső feleket és jogi képviselőiket. E körben leggyakrabban azzal a problémával szembesültek a perindító felek, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabb új perjogi szabályok, illetve az azok körében mutatkozó eltérő jogértelmezés miatt jelentősen megnehezedett perindítási joguk gyakorlása és a benyújtott keresetlevelek gyakran érdemi vizsgálat nélkül kerülnek visszautasításra a bíróság által.
Az új polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása körében kialakult jogalkalmazási bizonytalanság hatásának eredményeként jelentősen csökkent a bíróságokra beérkező polgári ügyek száma, illetve ezzel párhuzamosan növekedett a benyújtott keresetlevelek vonatkozásában az érdemi vizsgálat nélkül történt elutasítások aránya. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja tekintettel az e tárgyban kialakult fokozott társadalmi érdeklődésre ezen problémakörre fókuszálva fontosnak tartotta, hogy megvizsgálja a keresetlevelek számának alakulását az új perrendtartás hatályba lépése előtti időszakhoz viszonyítva, illetve, a visszautasítások arányának alakulását az okok feltárása mellett, mely elemzés megállapításait és javaslatait egy 2020. február 15. napján lezárt összefoglaló véleményben is rögzítette.
A polgári perrendtartás hatályosulásának felgyülemlett tapasztalatai - az Alkotmánybíróság határozatai és a jogalkalmazó bírósági szervek által tett folyamatos visszajelzések – azt mutatták, hogy szükséges a törvény egyes szabályozási elemeinek finomítása, a perjogi szabályok további egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele, oly módon, hogy az megkönnyítse a jogkeresők bírósághoz való fordulására irányuló jogainak gyakorlását.
A benyújtott törvényjavaslat általános indokolásában foglaltak szerint a tervezett módosítások pontosan ezen problémák feloldását célozzák, egy részük ugyanis a keresetlevél tartalmi elemeit egyszerűsíti, továbbá kiterjeszti a keresetlevél hiánypótlási lehetőségeit. A perfelvételi szak szabályai körében tervezett módosítások a javaslat szerint egyszerűbbé és rugalmasabbá tennék a keresetváltoztatást, valamint az ellenkérelem-változtatás megtételére, a bizonyítás indítványozására, továbbá az alperes ellenkérelmére és ellenköveteléseire vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat továbbá könnyítéseket fogalmaz meg a jogi képviselő nélkül eljáró felek igényérvényesítéséhez.
A személyi állapotot érintő perek - ide tartoznak különösen a gondnoksági, házassági, származási, szülői felügyelettel kapcsolatos perek - esetében is több módosításra irányuló törekvés szerepel a tervezetben, melyek a kiskorú gyermekek érdekeit fokozottabban védelmező szabályok bevezetését kívánják elősegíteni. A javaslat erősebb pervezetési jogosítványokat kíván biztosítani a bíróság számára ahhoz, hogy a kiskorú gyermek érdekeit szolgáló permenetet tudjon fenntartani, kiszélesítve és nevesítve a hivatalbóli bizonyítás esetköreit és megteremtve az ideiglenes intézkedés hivatalból történő elrendelésének lehetőségét.
A személyi állapotot érintő perek körében a törvényjavaslat továbbá a feleknek a per folyamán is folyamatosan változó életviszonyaihoz igazodó speciális eljárási szabályokat szeretne biztosítani, melyre tekintettel egy, kizárólag a személyi állapotot érintő perekben alkalmazható perfelvételi módot kíván bevezetni, valamint a keresetváltoztatás és az előzetes bizonyítás körében egyszerűbb eljárási szabályokat garantálni.